A honossággal és invázióbiológiai tulajdonságokkal kapcsolatos adatsor Csiky János1, Balogh Lajos2, Dancza István3, Gyulai Ferenc4, Jakab Gusztáv5, Király B. Gergely6, Lehoczky Éva7, Mesterházy Attila8, Pósa Patrícia9 és Wirth Tamás10 munkája.

1 PTE TTK Biológiai Intézet, Ökológiai Tsz., 7624 Pécs, Ifjúság u. 6., e-mail: moon@gamma.ttk.pte.hu, ORCID id.: https://orcid.org/0000-0002-7920-5070

2 Savaria Múzeum, Természettudományi Osztály, 9700 Szombathely, Kisfaludy Sándor u. 9., e-mail: balogh.lajos@savariamuseum.hu

3 Agrofórum Kiadó Kft., 2120 Dunakeszi, László köz 10., e-mail: danczai@gmail.com; ORCID id.: https://orcid.org/0000-0003-2881-8982

4 MATE Környezettudományi Doktori Iskola, 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1., e-mail: andor20@gmail.com

5 Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Környezettudományi Intézet, Páter Károly utca 1., Gödöllő 2100;
Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet, 1097 Budapest, Tóth Kálmán u. 4., B. épület 2. emelet, e-mail: jakab.gusztav@uni-mate.hu, ORCID id.: https://orcid.org/0000-0002-2569-5967

6 Soproni Egyetem, Erdő- és Természeti Erőforrás-gazdálkodási Intézet, 9400 Sopron, Bajcsy-Zs. u. 4., e-mail: kiraly.gergely@uni-sopron.hu; https://orcid.org/0000-0002-8439-2616

7 MATE KRC Környezettudományi Intézet, Agroökológiai Csoport, 3200 Gyöngyös, Mátrai út 36., 3200 Gyöngyös, Mátrai út 36.;    
ATK Talajtani Intézet, 1022 Budapest, Herman Ottó út 15., e-mail: Lehoczky.Eva@uni-mate.hu 

8 Ökológiai Kutatóközpont, Vizes Élőhelyek Funkcionális Ökológiai Kutatócsoport, 4026 Debrecen, Bem tér 18/C, e-mail: amesterhazy@gmail.com

9 Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság, Ökoturisztikai és Környezeti-nevelési Osztály, 8229 Csopak, Kossuth Lajos u. 16.;
MATE Környezettudományi Doktori Iskola, 2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1., e-mail: posapatricia@gmail.com, ORCID id: https://orcid.org/0000-0003-3025-1313

10 PTE Botanikus Kert, 7624 Pécs, Ifjúság útja 6., e-mail: wirth.tamas@pte.hu, ORCID id: https://orcid.org/my-orcid?orcid=0000-0001-8008-4782

 

A fontosabb invázióbiológiai sajátságokat leíró kategóriák részben megfelelnek és/vagy összevethetők a szomszédos országokban már elkészített adatbázisokban szereplő attribútumokkal.

 

Honosság

Kategóriák:

  • Őshonos faj (native): Azokat a fajokat tekintjük őshonosnak, amelyek a holocénben ≈ Kr. e. 5000 előtt is már jelen voltak hazánk területén, ill. az ezt követő időszakokban is, legalább időszakosan, természetes környezetben kimutathatóak voltak (pl. Quercus robur). Nem tekintjük őshonosnak azokat a fajokat, amelyek a holocén során, már a neolitikum előtt kipusztultak, s később csak emberi közvetítéssel kerültek be hazánkba.
  • Idegenhonos faj (alien): hazánk területén a jelentősebb emberi populáció megjelenése és az ezzel járó beavatkozások után megtelepült (a hazai neolitikum kezdete, ≈ Kr. e. 5000 óta megjelenő) fajok (pl. Centaurea cyanus), elsősorban azok, amelyek emberi beavatkozások nélkül képtelenek lettek volna áthidalni azokat a természetes akadályokat (barriereket), amelyek elterjedésüknek gátat szabtak.
  • Rejtett honosságú faj (cryptogenic): minden olyan faj (pl. Abies alba), amelynél vitatható, nem dönthető el, hogy melyik fenti két kategóriába tartozik hazánkban (mi itt e fogalmat kizárólag a hazai eredet szempontjából értelmezzük).
  • Nem megerősített (not confirmed): a PADAPT listájában szerepel, de hazánkból bizonyító példánya nem ismert (pl. Pyrola media).
  • Csak ültetve (planted only): a PADAPT listájában szerepel, de hazánkban csak ültetett, kultúrában lévő állományai ismertek (pl. Metasequoia glyptostroboides).

 

Megtelepedés ideje

Magyarország területén nem őshonos fajok esetén értelmezhető.

Kategóriák:

  • Ójövevénynövény (archeofiton, archaeophyte): minden idegenhonos növényfaj, amely Kr. u. 1500 előtti hazai megjelenését történelmi, régészeti, vagy archeobotanikai adatok igazolják (pl. Agrostemma githago).
  • Újjövevénynövény (neofiton, neophyte): minden idegenhonos növényfaj, amely Kr. u. 1500 után jelent meg hazánk területén (pl. Bromus catharticus).
  • Bizonytalan (unclear): minden olyan növényfaj, amelynek őshonossága kétséges (pl. Larix decidua), vagy olyan idegenhonos faj (pl. Ficus carica), amelynél vitatható, hogy Kr.u. 1500 előtt vagy után telepedett meg hazánkban.

Minden olyan idegenhonos, vagy rejtett honosságú fajnál, amelynél nem lehet biztosan eldönteni (vagy felmerül a kétely), hogy ó- vagy újjövevénynövény, az alábbi 4 féle lehetőség áll fenn:

  • ősh/idh? (native/alien?): feltehetőleg őshonos, de kisebb valószínűséggel idegenhonos faj (s ha ez, akkor leginkább ójövevénynövény) (pl. Spiraea crenata).
  • idh/ősh? (alien/native?): feltehetőleg idegenhonos (leginkább ójövevénynövény), de kisebb valószínűséggel őshonos faj lehet (pl. Castanea sativa).
  • ójn/újn? (archaeophyte/neophyte?): Magyarországon feltehetőleg ójövevénynövény, de ez csak némi bizonytalansággal állítható (elképzelhető, hogy újjövevény) (pl. Eranthis hyemalis).
  • újn/ójn? (neophyte/archaeophyte?): Magyarországon feltehetőleg újjövevénynövény, de ez csak némi bizonytalansággal állítható (elképzelhető, hogy ójövevénynövény) (pl. Chenopodium strictum).

 

Inváziós állapot

A hagyományos megközelítésnek megfelelően a meghonosodás 3 fő fázisát különböztetjük meg (alkalmi faj/casual, meghonosodott faj/naturalized, özönfaj/invasive), az inváziós vagy özönfajokon belül pedig kiemelten kezeljük azokat a fajokat, amelyek az élőhelyek fajkészletét, szerkezetét jelentősen megváltoztatják (átalakító faj/transformer).

Kategóriák:

  • Alkalmi faj (casual): alkalmi megtelepedő, spontán vagy szubspontán, de nem szándékos vetés révén megjelenő növény (pl. Cucumis sativus).
  • Meghonosodott faj (naturalised): Magyarország területén önfenntartó populációkkal van jelen (pl. Cabomba caroliniana).
  • Özönfaj (inváziós, invasive): rövid időn belül igen nagymértékben szaporodik, és nagy területen terjed (pl. Erigeron annuus)
  • Átalakító faj (transformer): átalakító özönfaj, amely a környezetét biotikus és/vagy abiotikus szempontból is jelentősen megváltoztatja, melynek hatására az eredeti növényzet tartósan átalakul vagy eltűnik (pl. Asclepias syriaca).

 

Bekerülés módja

Kategóriák:

  • Véletlen (spontán, accidental): az ember által akaratlanul behurcolt növényfajok, vagy a szomszédos országokból önállóan bevándorolt fajok (pl. Plantago coronopus).
  • Szándékos (szubspontán, deliberate): szándékos behozásnak köszönhetően, hazánkban telepített állományokból kiszabadult idegenhonos fajok (pl. Opuntia humifusa).
  • Mindkettő (both): a fajra vonatkozóan mindkét eset ismert (pl. Sorghum halepense).
  • Ismeretlen (unknown): a fajra vonatkozóan e téren nem állnak rendelkezésre megbízható adatok (pl. Ranunculus psilostachys).

 

A besorolások eredményeként a jellegek (attribútumok) megoszlása a következő módon alakult:

A PADAPT-ban szereplő 2745 taxon közül:

  • 1839 taxon őshonos (native),
  • 790 taxon idegenhonos (alien),
  • 84 taxon hazánkra nézve rejtett honosságú (cryptogenic),
  • 23 taxon előfordulása nem megerősített (not confirmed),
  • 9 taxont csak ültetve találunk meg (planted only).

Az idegenhonosokon és rejtett honosságúakon belül (874 taxon):

  • 301 ójövevénynövény (archeofiton, archaeophyte),
  • 447 újjövevénynövény (neofiton, neophyte),
  • 126 bizonytalan (unclear).

A bizonytalanokon belül (126 taxon):

  • 67 ősh/idh? (native/alien?),
  • 17 idh/ősh? (alien/netive?),
  • 24 ójn/újn? (archaeophyte/neophyte?),
  • 18 újn/ójn? (neophyte/archaeophyte?).

Az inváziós állapot szerint (874 taxon):

  • 318 taxon alkalmi faj (casual),
  • 471 taxon meghonosodott faj (naturalized),
  • 63 taxon özönfaj (inváziós, invasive),
  • 22 taxon átalakító faj (transformer).

A bekerülés módja szerint (874 taxon):

  • 442 taxon véletlen behurcolás (accidental),
  • 371 taxon szándékos behozatal (deliberate),
  • 38 taxon mindkettő (both),
  • 23 taxon ismeretlen (unknown).

 

Hivatkozandó irodalom:

Csiky, J., Balogh, L., Dancza, I., Gyulai, F., ... & Wirth, T. (2023). Checklist of alien vascular plants of Hungary and their invasion biological characteristics. Acta Botanica Hungarica, 65: 53-72.

Sonkoly, J., Tóth, E., Balogh, N., Balogh, L., Bartha, D. ... Török, P. (2022) PADAPT 1.0 – the Pannonian Database of Plant Traits. bioRxiv, doi: https://doi.org/10.1101/2022.12.05.519136

 

Egyéb irodalom:

Balogh L., Dancza I., Király G. (2004) A magyarországi neofitonok időszerű jegyzéke, és besorolásuk inváziós szempontból. In: Mihály B., Botta-Dukát Z. (szerk.): Biológiai inváziók Magyarországon: Özönnövények. – A KvVM Természetvédelmi Hivatalának tanulmánykötetei 9, TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, pp. 61-92.

Balogh, L., Dancza, I., Király, G. (mscr. 2016) A magyarországi flóra újjövevénynövényeinek jegyzéke. In: Balogh L., Dancza I., Gyulai F., Király G.: A magyarországi flóra jövevénynövényeinek jegyzéke (kéziratos adatbázis). Savaria Múzeum, Szombathely, 2016

Balogh L., Gyulai F. (mscr. 2004) A magyarországi flóra ójövevénynövényei; előzetes jegyzék. In: Balogh L., Dancza I., Gyulai F., Király G.: A magyarországi flóra jövevénynövényeinek jegyzéke (kéziratos adatbázis). Savaria Múzeum, Szombathely, 2016

Gyulai, F. (2010) Archaeobotany in Hungary. Seed, Fruit, Food and Beverages Remains in  the Carpathian Basin: an Archaeobotanical Investigation of Plant Cultivation and Ecology from the Neolithic until the Late Middle Ages. Archaeolingua, Budapest, 479 p.

Pósa P., Gyulai F. (2019) A tájtörténet fontos forrásának, a Magyar Archaeobotanikai Adatbázisnak a bemutatása. In: Módosné Bugyi I. et al. (szerk.): XII. Tájtörténeti Tudományos Konferencia. Füleky György Emlékkonferencia. Szarvas 2019. június 27-29. Érdi Rózsa Nyomda, 190 p, 82-87.

Pósa, P., Vinogradov, Sz., Gyulai, F. (2020) The developement of weed vegetation in the Pannonian Basin as seen in the archaeobotanical records. Applied Ecology and Environmental Research 18(5), 7431-7444.