Csontos (2001) meghatározása szerint a magbank azon természetes módon előforduló magvak összesége, amelyek anyagcseréjükben az anyanövényeiktől már függetlenné váltak, valamint csírázóképesek, vagy ezt a képességet a jövőben elnyerhetik. A magbank típusok osztályozására számos rendszer született, de ezek közül Thompson (1992) rendszere vált a leginkább ismertté és elfogadottá. A magok talajban való életképességének ideje alapján Thompson három magbank típust határozott meg: (i) tranziens magbank – a magok legfeljebb egy évig maradnak életképesek a talajban, (ii) rövidtávú perzisztens magbank – a magok egy évnél tovább, de maximum 5 évig maradnak életképesek a talajban, és (iii) hosszútávú perzisztens magbank – a magok 5 évnél tovább életképesek maradnak a talajban. A gyakorlatban azonban a tranziens és a rövidtávú perzisztens típusok közötti határ gyakran nem egyértelmű és nehezen megállapítható (Thompson et al. 1993), így az adatbázisban csak tranziens és perzisztens kategóriákat különböztetünk meg.
Az eltérő klíma és egyéb környezeti adottságok potenciális hatásának kiküszöbölése érdekében az adatbázisban csak hazai magbank vizsgálatok eredményeit vettük figyelembe (Csontos 2001, Csontos et al. 2016, Matus et al. 2003, Tóth 2015, Török 2008 és Valkó et al. 2014). Bekker et al. (1998) „Mag Élettartam Indexe” (Seed Longevity Index, SLI) nyomán a perzisztens magbank meglétére utaló adatok arányát a magbank perzisztencia indexszel fejezzük ki, ami egy 0 és 1 közötti szám, ahol a 0 érték kizárólag tranziens magbankra utaló adatok meglétét jelenti, az 1 érték pedig kizárólag perzisztens magbank meglétére utaló adatokat jelent.
Az adatok forrása és hivatkozandó irodalom:
A hivatkozandó irodalmak köre a felhasználó döntése, javasoljuk a felhasznált adatok köre alapján dönteni.
Csontos, P. (2001) A természetes magbank kutatásának módszerei. Synbiologia Hungarica, Scientia Kiadó, Budapest.
Csontos, P., Kalapos, T. & Tamás, J. (2016) Comparison of seed longevity for thirty forest, grassland and weed speciesof the Central European Flora: Results of a seed burial experiment. Polish Journal of Ecology 64: 313–326.
Matus, G., Tóthmérész, B. & Papp, M. (2003) Restoration prospects of abandoned species-rich sandy grasslands in Hungary. Applied Vegetation Science 6: 169–178.
Tóth, K. (2015) A Magbank szerepe a természetes gyepek diverzitásának fenntartásában és a gyepregenerációban. Doktori disszertáció, Debreceni Egyetem
Török, P. (2008) A magkészlet szerepe mészkerülő gyepek rehabilitációjában. Doktori disszertáció, Debreceni Egyetem
Valkó, O., Török, P., Tóthmérész, B., & Matus, G. (2011) Restoration potential in seed banks of acidic fen and dry‐mesophilous meadows: can restoration be based on local seed banks? Restoration Ecology 19: 9–15.
Sonkoly, J., Tóth, E., Balogh, N., Balogh, L., Bartha, D. ... Török, P. (2022) PADAPT 1.0 – the Pannonian Database of Plant Traits. bioRxiv, doi: https://doi.org/10.1101/2022.12.05.519136
Egyéb irodalom:
Bekker, R. M., Bakker, J. P., Grandin, U., Kalamees, R., Milberg, P., Poschlod, P., ... & Willems, J. H. (1998) Seed size, shape and vertical distribution in the soil: indicators of seed longevity. Functional Ecology 12: 834–842.
Thompson, K. (1992) The functional ecology of seed banks. Seeds: the Ecology of Regeneration in Plant Communities (ed. M. Fenner), pp. 231–258. CAB International, Wallingford, UK.
Thompson, K., Band, S.R. & Hodgson, J.G. (1993) Seed size and shape predict persistence in soil. Functional Ecology 7: 236–241.
